Miért kell a jachtokra kivetett adókat korlátozni?
Az amerikai törvények szerint, amikor jachtot vagy hajót vásárol, forgalmi adót kell fizetnie. Ezeknek az adóknak előnyösnek kellene lenniük azon államok számára, ahol ezeket a jachtokat eladják; végül is a pénz az állami költségvetésbe kerül. Ez azonban nem biztos, hogy így van.
Természetesen a jacht- és hajóeladások legtöbbször a tengerparti államokban zajlanak, ahol ezek a hajók vitorláznak, és ahol a tulajdonosok tárolják őket. De a hajó árától függő forgalmi adókkal együtt elég nagy összeggel növelhetik a hajó árát. Ellentétben azzal a hiedelemmel, hogy a csónakeladásra kivetett adók kedvezően hatnak az állami költségvetésre, ezek az adók valójában csökkenthetik a csónak- és jachtágazat teljes bevételét.
Vegyük figyelembe, hogy a tengerparti államokban vásárolt és eladott csónakok többsége valóban használt csónak, és a használt csónakokat vásárló emberek gyakran rendelkeznek egy meghatározott költségvetéssel. Egy hajó birtoklása eleve nem olcsó: karbantartás, üzemanyagköltségek, kikötési díjak, téliesítés és téli tárolás költségei, legénységi fizetés (ha olyan hajó tulajdonosa, amelyhez szükség van rá), ellátmányok stb. Ha az árhoz még néhány ezer dollárnyi adót adunk hozzá, az nem olyasmi, amit a vevő értékelni fog. Az embereket ezek az adók eltántorítják attól, hogy ezekben az államokban vásárolják és tárolják hajóikat. Cserébe viszont máshol töltik a szabadságukat, és máshol tárolják új hajóikat, ismét máshol költik el a pénzüket. Egyszerűen fogalmazva, minél több pénzt költ valaki arra, hogy adót fizessen a hajó- vagy jachtvásárlásra, annál kevesebb pénzt fog költeni utána. Végeredményben az állam több pénzt veszít, mint amennyit a csónakadóból nyer.
Van azonban egy megoldás. Ha a jacht- és csónakértékesítésre kivetett adókat korlátozzák (ahogyan azt néhány tengerparti államban már megtették), akkor ez a negatív hatás meghiúsítható. A csónakvásárlás sokkal kevésbé lesz megterhelő a vásárlók bankszámlájára nézve, és az emberek szívesebben vásárolnak majd új csónakokat, a helyi kikötőkben tartják őket, nyaralásukat az államok partvidékének bejárásával töltik, és a pénzüket abban az államban költik el, ahol a csónakot vásárolták, így több pénz érkezik vissza a gazdaságba.